A Google január 12-én ismét elintézte, hogy heteken keresztül a médiafigyelem középpontjában álljon. Ezúttal ugyan nem új okostelefont jelentett be, mint az előző héten, hiszen ez már-már semmiségnek számít a mostani ügyhöz képest, amelynek lassan nemzetközi politikai vonatkozásai is körvonalazódnak. A Google ugyanis kijelentette, nem hajlandó tovább cenzúrázni kínai keresőjét, a google.cn-t, és kilátásba helyezte, ha nem sikerül újratárgyalnia a cenzúra-ügyet a kínai vezetéssel, kivonulhat az országból. Honnan jött az elhatározás? Kínai hackerek december közepén szervezett támadást indítottak a Google szerverei ellen, és megpróbáltak hozzáférni kínai (és nem kínai) emberi jogi aktivisták gmailes levelezéséhez. Ráadásul nem csak a keresőóriást, hanem vagy harminc másik technológiai vállalatot is támadás ért, ami a keresőcég szerint súlyos aggályokat vet fel. Az ügy pár nap alatt nemzetközi botránnyá duzzadt, jól mutatja ezt, hogy már Hillary Clinton, az USA külügyminisztere is választ vár a kínai kormánytól a történtekről.
Senki ne érezze magát rosszul, ha nem látja az összefüggést a két eset között, ugyanis nincs összefüggés. A Google egy (számunkra) előre nem látható hatású üzleti döntést hozott, amit jó szokásához híven "humánus" vállalati arculatának megfelelően igyekszik kommunikálni, egy kis szabadságjogi harciassággal fűszerezve, bár ezzel saját korábbi állásfoglalását kérdőjelezi meg.
Üzleti döntés született
Nem árt tudni, hogy 2006-os bevezetése óta a google.cn folyamatosan veszített pozíciójából a kínai konkurens baidu.com-mal szemben, amely most nagyjából 70 százalékon áll a Google 20 százalékához képest. Kínában tehát nem erős vagy erősödő pozíciót tudhat magának a cég, pont ellenkezőleg, lefelé mutató tendenciákat tapasztal. Lehetséges, hogy a piacvesztést a rosszul felépített üzletfejlesztési- és/vagy marketingstratégia okozza, ezért a leányvállalat nem tudja hozni a tervekben rögzített mutatókat. A kínai vezetés komolyan veszi a cenzúrát, 2009 nyarán például blokkolta a keresőt, amíg a Google el nem távolította belőle az érzékenynek minősülő találatokat, emellett számos egyéb Google-szolgáltatást tart blokád alatt (pl. YouTube). A csökkenő piaci részesedés és a cenzúra nem jó hír egy olyan cégnek, amely bevételeinek 99 százalékát keresőiben és más szolgáltatásaiban megjelenített hirdetésekből szerzi. Nyilván a vezetéssel való fagyos viszony sem segíti az üzletet.
Úgy tűnik, hogy a részvényesek meghozták a döntést: ki kell vonulni Kínából. A pontos okokat nem egyelőre nem ismerjük, és az is zavaró tényezőként hat, hogy a kínai internetpiac rohamosan fejlődik (ma már többen interneteznek Kínában, mint az USA-ban), ezért a Google-nek elemi érdeke lenne jelen lenni a versenyben, még akkor is, ha a vártnál gyengébben teljesít. Mégis úgy tűnik, hogy a döntés megszületett, már csak egy bűnbakra volt szükség.
Kettős logikai bukfenc
Furcsa, hogy a Google a decemberi támadás kapcsán nem azzal kereste meg a kínai kormányt, hogy közösen találjanak megoldást a biztonsági problémákra, hanem a szólásszabadság önjelölt védelmezőjeként felszabadította keresőjét a cenzúra alól. Olyan ez, mintha egy betörést elszenvedett károsult nem a betörők elfogását, hanem a börtönállapotok javítását szorgalmazná. A Google olyat kér a kínai vezetéstől, amiről pontosan tudja, hogy nem fogja megkapni. Kínában nem kívánják megszüntetni az internet cenzúráját, főleg egy USA-beli cég kedvéért. Ezek után nem nehéz átlátni, hogy a Google csak a megfelelő pillanatra várt, hogy kommunikációs veszteség nélkül, pozitív pr-rel hagyhassa el az országot. A kettős ellentmondás abban áll, hogy exodusa egyáltalán nem garantálja, hogy a későbbiekben nem lesz kitéve újabb támadásoknak, így a biztonsági szempontot emlegetők is rossz úton járnak.
Morál és üzlet
A Google-t most minden létező emberi jogi szervezet dicsőíti, hiszen felszólalt és egyúttal tett is a szigorú kínai cenzúra ellen, amely politikai megfontolásból, alapvető emberi jogokat sértve akadályozza a szabad információáramlását Kínában. A gond csak az, hogy amit a Google most ellenez, 2006-ban minden további nélkül elfogadott. A cég 2000 óta biztosít kínai nyelvű keresőszolgáltatást a google.com-on, de csak 2006-ban indította el a kínaira lokalizált google.cn-t. Ezt csak úgy tehette meg, hogy vállalta a kínai vezetés által kötelezővé tett cenzúrát, azaz bizonyos politikai témákat és pornográf találatokat nem szolgáltathatott a lokalizált keresőben. Fent említett emberi jogi szervezetek ekkor felháborodásuknak adtak hangot, hiszen kedvenc vállalatuk, amely mindig is a szabad információáramlás mellett kardoskodott – legalábbis kommunikációs szinten –, az üzleti lehetőségek fényében meghátrált, és sutba dobta korábbi elveit.
Lássuk be, a Google-t is profitorientált részvényesek irányítják, éppen úgy, mint a konkurens Microsoftot vagy más vállalatokat. Kétarcúságra és arroganciára vall azt állítani, hogy az üzleti életben a morális értékek előbbre valók az üzleti érdeknél. Az üzletben az számít morális lépésnek, ami biztosítja a profitot és a növekedést. Minden vállalat pozitív pr-re törekszik, de meg kell találni a középutat a pozitív kommunikáció és a hitelesség között; ebben van még mit fejlődnie a Google-nek.
--
Kövess Twitteren:
@szbogar