Közhely, de igaz, hogy a közösségi hálózatok és szolgáltatások az utóbbi években robbanásszerű növekedést produkáltak szerte a világon. Az internetezők jelentős része ma már nem pusztán információcserére és tájékozódásra használja a világhálót, hanem hagyományos emberi kapcsolatai és viszonyai mintájára csoportokba, közösségekbe szerveződik - továbbküld, megoszt, véleményez, egyszóval proaktívan és interaktív módon alakítja virtuális szociális terét. Beleszerettek az emberek a közösségi hálózatokba és szolgáltatásokba - egyszerre vált divatossá, trendivé és szórakoztatóvá az internetes közösségi életben való részvétel. Ha a számokat kérdezzük, azt láthatjuk, hogy a világ legnépszerűbb ismertségi hálózata, a Facebook ma már több mint 400 millió felhasználóval büszkélkedhet, míg a hazai piacvezető iWiW is 4,4 millió regisztrációt könyvelhet el magának.
Nincs könnyű helyzetben a Google
Nem csoda, hogy az internetfókuszú vállalatok egyre inkább ebbe az irányba orientálódnak. A nemzetközi piac nagy triumvirátusa, a Facebook-MySpace-Twitter hármas ma is a legmeghatározóbb tényező ezen a területen, eddig nem történt komoly próbálkozás egyeduralmuk megdöntésére. Sem az interneten abszolút piacvezető Google, sem az online irányba nyitó Microsoft nem volt képes hatékonyan betörni a közösségi hálózatok piacára, annak ellenére, hogy mindkét vállalatnak hatalmas mennyiségű erre fordítható erőforrás áll a rendelkezésére. A Google február elején kísérletet tett arra, hogy felbolygassa az állóvizet, amikor bejelentette a Buzz (magyarul Zümm) szolgáltatást, amely a Gmail webes levelezőkliensének felületébe integrálva kínál a Facebookéhoz hasonló hírfolyam-funkcionalitást. A Buzz alapkoncepciója, hogy egy helyre gyűjti a felhasználók különböző platformokon kifejtett közösségi aktivitásait, méghozzá egy olyan felületen, amelyet emberek milliói ismernek és használnak nap mint nap.
Hype és valóság
A szolgáltatás megjelenését hatalmas médiavisszhang övezte, a Twitteren "égtek" a vonalak, a bloggerek akcióba lendültek, az elemzők mélyre ástak és latolgattak; nem csoda, hiszen már megszokhattunk, hogy ha a Google újdonságot jelent be, az jó eséllyel nagy durranás lesz. Az áttörő és egyöntetű pozitív visszhang azonban ezúttal elmaradt, mert a Buzz több sebből vérzik. A Google, mivel nem rendelkezik közösségi platformmal, abból indult ki, hogy népszerű levelezőkliensén, a Gmailen keresztül próbál betörni a piacra egy, a közösségi hálózatokról már ismert lehetőség integrálásával. Az ötlet a Google szempontjából érthető, lehetőségeihez képest próbál versenyezni a konkurenciával. Ám az a tény, hogy egy közösségi szolgáltatást próbál ráhúzni levelezőrendszerére, számos elméleti és gyakorlati aggályt vet fel. A Buzz ugyanis a Gmailben tárolt e-mail címek, illetve ezek használati gyakorisága alapján próbálja modellezni a közösségi oldalak kapcsolatrendszereit. Könnyen belátható, hogy bár lehet átfedés a két terület között, merőben más viszonyok igazak levelezési szokásainkra és közösségi aktivitásainkra, hiszen önmagában az a tény, hogy valakivel gyakran levelezünk, nem jelenti azt, hogy ismerősünknek, barátunknak tekintjük, akivel szívesen megosztjuk élményeinket, és akikre fordítva is kíváncsiak vagyunk.
Furcsa megoldások
Sokakban már a szolgáltatás bevezetésére tett kísérlet is visszatetszést keltett. Akik úgy döntöttek, hogy ismeretlenül sem szeretnék használni a Buzzt, letilthatták ugyan működését, a Google azonban ügyesen elrejtette a szolgáltatás teljes eltávolításának lehetőségét azzal, hogy a Gmail-kliens alján helyezte el az erre vonatkozó linket. Akik úgy határoztak, hogy kipróbálják a Buzzt, több furcsasággal is találkozhattak. A Gmail a levelezések intenzitását elemezve, egy speciális algoritmus alapján ugyanis alapértelmezett módon, kérdés nélkül felvesz néhány kontaktot hírfolyamunk előfizetői közé, és ezt teszi azoknál is, akikről úgy véli, kapcsolatban állnak egymással. A listát ugyan lehet szerkeszteni, szűkíteni és bővíteni, a laikus felhasználók többsége azonban nincs tudatában a rendszer működésével, így a Buzz használatakor akaratlanul is olyanoknak juttathat el személyes információkat, akiknek egyébként nem tenné. Ez az agresszív bevezetési stratégia nemcsak alapkoncepciójában sántít, de komoly személyiségi jogi és adatvédelmi aggályai is felmerülnek.
Aki meg tud békélni mindezzel, és úgy dönt, hogy igénybe veszi a szolgáltatást, újabb "érdekességekkel" szembesül. A Buzz kezelőfelülete ugyanis nem a Google-től megszokott, jól átlátható és kezelhető módon működik, a kontaktok keresése és felvétele borzasztó nehézkes (nem kínál fel például teljes kontaktlistát, fejből kell beírnunk a keresőbe levelezőpartnereink nevét vagy e-mail címét), maga a hírfolyamfelület pedig nehezen átlátható (pontosabban nem látható át egy pillanat alatt). Ez a két tényező már önmagában megnehezíti a szolgáltatás széles körű elterjedését, azt meg pláne, hogy az emberek szívesen és rendszeresen használják. Zavaróan hat az is, hogy a Buzz-üzenetek a levelezőkliens központi felületén, a beérkezett levelek között jelennek meg, így bizonyos kapcsolatszám után rendkívül zavaróan hat az inboxot elárasztó üzenettenger.
Google vs. Facebook
A Buzz legnagyobb problémája az, hogy tulajdonképpen nem nyújt többet, mint a már jól ismert szolgáltatások, éppen ezért sokak számára kifejezetten zavaró lehet, hogy egy újabb szolgáltatást "kell" elsajátítaniuk a Facebook, a Twitter stb. mellett. A Google ráadásul tudatosan leszűkítette a külső szolgáltatásokkal való integráció lehetőségét, szándékosan izolálta a Buzzt a konkurenciától. Például a Twitterről lehet üzeneteket küldeni Buzzra, visszafelé viszont már nem működik ugyanez. A legnagyobb hiányosság a Facebook-integráció teljes hiánya. Erősen kétséges, hogy e nélkül milyen sikerre számíthat a szolgáltatás.
A Google az utóbbi időben kapkodni kezdett, ami részben abból adódik, hogy folyamatosan új területekre igyekszik betenni a lábát, miközben a régi és az új arcvonalakon is tartania kell pozícióit. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Buzz nem több egy elkeseredett kísérletnél arra, hogy a Google megtörje a Facebook egyeduralmát. A közösségi hálózat ugyanis bejelentette, hamarosan saját e-mail szolgáltatást indít, amely komoly fenyegetést jelenthet a Gmailt üzemeltető Google számára.
A fenti írás a Computerworld 2010. február 23-i számában, illetve online is megjelent.
--
Kövess Twitteren:
@szbogar
